A világ szinte minden táján - idehaza is - előforduló fehér libatop rendkívüli alkalmazkodóképességgel bír: a száraz vidékektől a mocsaras területekig, sőt, még szennyezett talajon is megél. Bár gyakran parlagon hagyott földeken vagy utak mentén bukkan fel, értékes tápanyagforrás. Levelei és fiatal hajtásai C- és A-vitaminban, kalciumban és káliumban gazdagok, főzve vagy párolva a spenóthoz hasonló ízűek, de kissé kesernyésebbek - derül ki az Agroinform összeállításából.
A népi gyógyászatban a libatop leveleiből készült teát emésztési panaszokra és vérzéscsillapításra alkalmazták, de a túlzott fogyasztás hashajtó hatású lehet. Magas kalcium-, vas- és fehérjetartalma miatt a háztartásokban levesek, főzelékek, saláták és töltelékek alapanyaga, magját lisztté őrölve kásák és sütemények készülhetnek belőle.
Ökológiai szerepe is jelentős: hozzájárul a talajerózió elleni védelemhez, valamint táplálékot biztosít madaraknak és haszonállatoknak. Indiában a magból készült őrlemény a helyi étrend fontos eleme, Észak-Amerikában pedig takarmányként termesztik.
A konyhában kifejezetten sokoldalúan felhasználható: készülhet belőle libatopleves, libatopfőzelék, galuska is. A Balkánon például kifejezetten népszerűek a vad levélzöldségekből – például csalánból, sóskából, libatopból, labodából – készült töltelékek, amelyeket rétestésztába csomagolnak.
Aki tud spenótból ebédet készíteni, annak tudnia kell, hogy bár hasonlítanak, fontos, hogy ezt a növénnyt hosszabb ideig kell főzni, de nem szükséges forrázni. A magvakat megőrölve és pohánkalisztre emlékeztető anyagokat kapunk, amit ahhoz hasonlóan készíthetünk el.
A libatop szinte egész nyáron nyílik. Kiváló hatással van az idegekre, a menstruációs zavarokra, a májra, a vesére, a hólyagra, emellett hatékonyan gyógyítja a hasmenést. Ivólé, saláta, és leves készítésére is alkalmas. Teája erősítő, étvágyjavító és vizelethajtó.
Őshazája a Himalája, ahol a mai napig folyamatosan termesztik. Az USA-ban és Kanadában takarmányként használják a sertések, valamint a juhok etetésére. Indiában pedig a magját hasznosítják, gyakran fogyasztják kása formájában.
