Bár a kiskereskedelmi forgalom adatai makrogazdasági szinten növekedést mutatnak, a fizikai üzlethálózat drámai átalakuláson megy keresztül Magyarországon. A Portfolio idézi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait, amely szerint 2024 végén 98 226 üzlet működött az országban, ami azt jelenti, hogy egyetlen év leforgása alatt közel 2850 egység húzta le végleg a rolót. Ez a megdöbbentő statisztika rávilágít arra, hogy hazánkban átlagosan napi 7,8 – vagyis kerekítve csaknem 8 – bolt szűnik meg.
A folyamat korántsem újkeletű, viszont a tendenciák tartós válságot jeleznek: az elmúlt hét évben, vagyis a koronavírus-járvány kitörése óta eltelt időszakban mintegy 31 ezer kiskereskedelmi egység tűnt el a süllyesztőben, ami a teljes hazai hálózat 24 százalékos, azaz közel negyedének a visszaesését jelenti. Bár az utóbbi bő egy évben a bezárási hullám intenzitása némileg mérséklődött, a strukturális zsugorodás továbbra sem állt le.
A negatív spirál mögött összetett gazdasági okok állnak. A rendkívül magas inflációs környezet kettős csapást mért a szektorra: egyfelől brutálisan megemelte a boltok bérleti díjait, energiaköltségeit és a munkaerő megtartásához szükséges béreket, másfelől érezhetően óvatosabbá tette a lakossági fogyasztást.
A legnagyobb arányú visszaesés a média- és kulturális termékeket árusító boltoknál látható. A zene- és videofelvételek szaküzleteinek száma 10 százalékkal csökkent, az újság- és papíráru-szaküzleteké 8,6 százalékkal, a könyv-, újság- és papíráru-szaküzleteké pedig 6,8 százalékkal lett alacsonyabb. Kevesebb a ruhabolt is (mínusz 4,9 százalék). Az elektromos háztartási cikkeket árusító boltok száma 4,7 százalékkal, míg a számítógépes hardver-, periféria- és szoftverszaküzletek száma 3,9 százalékkal zuhant egyetlen év alatt. Ebben a szegmensben az online kiskereskedelem és az internetes webáruházak könyörtelen konkurenciát jelentenek.
Ám az állatgyógyászati üzletek (állatpatikák), valamint a szakosodott pékségek száma még növekedni is tudott a vizsgált időszakban.
