A háztartások nettó pénzügyi vagyona 2020 és 2025 között 56 ezermilliárd forintról több mint 101 ezer milliárd forintra nőtt, miközben a klasszikus pénzügyi eszközök – készpénz, betétek, kötvények, befektetési jegyek és részvények – állománya 38 ezer milliárd forintról közel 68 ezer milliárd forintra emelkedett.
A klasszikus pénzügyi vagyon 5 év alatt 77%-kal nőtt, miközben a privátbanki vagyon 84%-kal bővült. Inflációval korrigálva a különbség még markánsabb: míg a klasszikus pénzügyi vagyon reálértéken mintegy 10%-kal bővült, addig a privátbanki vagyon hozzávetőleg 15–20%-os növekedést mutatott. Ez azt jelenti, hogy a felső, aktívan befektető réteg vagyona reálértelemben is érdemben gyorsabban nőtt.
A magyar pénzügyi vagyon rendszere ma kétsebességes. Egy szűk, mintegy 50 ezer háztartást jelentő felső réteg aktívan kezeli vagyonát, diverzifikál, befektet, míg a lakosság jelentős része nincs jelen a megtakarítási piacon.
Ezt jól mutatja, hogy:
- több mint 10 000 milliárd forint van látra szóló számlákon,
- a készpénzállomány továbbra is 7000 milliárd forint felett van,
miközben a befektetési döntések döntően egy szűk körben koncentrálódnak.
Fontos ugyanakkor, hogy ez nem pusztán „rossz döntés” kérdése. A háztartások jelentős része jövedelmi helyzetéből adódóan nem képes érdemi megtakarításra, azonosítható megtakarítással 800 ezer állampolgár rendelkezik egyáltalán, így a számlapénz és készpénz egy része valóban rövid távú likviditási tartalék. „Ez azonban nem magyarázza a teljes képet. A rendszerben lévő pénz egy része egyszerűen nem jut el a befektetési döntésig – még ott sem, ahol erre lenne lehetőség. A számok azt mutatják, hogy ebből a körből is 500.000 fő körül lehet, akiknek az állampapír jelenti a kockázati plafont, ami legalább ahhoz képest jó hír számukra, hogy 5 év alatt 52%, míg 15 év alatt 100% volt az infláció.” – tette hozzá Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.
Az elmúlt évek egyik legfontosabb gazdaságpolitikai eszköze a lakossági állampapír volt. A cél egyértelmű volt: bevonni a lakosságot a finanszírozásba és erősíteni a megtakarítási kultúrát. A gyakorlat azonban vegyes képet mutat. Bár több százezer állampapír-számla nyílt meg, a Blochamps becslése szerint az állomány jelentős része – mintegy 60%-a – a vagyonos felső rétegeknél koncentrálódik. Vagyis az extra hozam jelentős része nem a középréteget erősíti, hanem a már eleve magas pénzügyi vagyonnal rendelkezőket.
Ez azt is jelenti, hogy az állampapír-program, bár százezreket késztetett Államkincstári számlanyitásra, ám:
- nem hozott áttörést a megtakarítási struktúrában,
- nem szélesítette érdemben a befektetői tudatossági bázist,
- és nem tudta aktivizálni a passzív pénzek jelentős részét - áll a Blochamps Capital elemzésében.
