Több mint 21 ezer munkabalesetet regisztráltak Magyarországon 2025-ben, vagyis átlagosan naponta csaknem hatvan dolgozó sérült meg munka közben. A Nemzetgazdasági Minisztérium összesítése szerint tavaly 21 252 munkabaleset történt, ami mintegy 5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A halálos esetek száma ugyan csökkent, de így is 65 munkavállaló vesztette életét munka közben, emellett 148 súlyos kimenetelű balesetet is nyilvántartottak.
Az elmúlt évek adatai alapján a munkabalesetek száma továbbra is magas szinten mozog. 2021-ben 21 591, 2022-ben 21 273, 2023-ban 20 658, 2024-ben pedig 20 240 esetet regisztráltak. A rendszerben minden olyan baleset szerepel, amely legalább három munkanapos keresőképtelenséggel jár, valamint a halálos kimenetelű esetek is. A 2025-ös adat tehát ismét emelkedést mutat, miközben a halálos munkabalesetek száma a 2024-es 75-ről 65-re mérséklődött.
A legtöbb eset Budapesten történt, ahol 3817 munkabalesetet rögzítettek. Pest vármegye 2717 esettel következik, majd Borsod-Abaúj-Zemplén 1210, Fejér 1148, Győr-Moson-Sopron pedig 1146 esettel szerepel a rangsor elején. A területi különbségek részben a főváros és az agglomeráció munkaerőpiaci súlyával, részben az ipari, logisztikai és szolgáltató központok koncentrációjával magyarázhatók.
Ágazati szinten továbbra is azok a területek a legkockázatosabbak, ahol erős a fizikai kitettség. Az ipar, a feldolgozóipar, az építőipar, a mezőgazdaság és a logisztika adja a balesetek jelentős részét. Ezekben a munkakörökben a géphasználat, a nagy fizikai terhelés és a munkakörnyezet kockázatai egyszerre növelik a sérülés esélyét. Az irodai jellegű, adminisztratív munkakörökben jóval kevesebb baleset történik.
A korcsoportos adatok szerint a legtöbb munkabaleset a 45–64 éveseknél fordult elő, a halálos esetek pedig leginkább a 45–54 éveseket érintették. A magasabb kockázat részben a nagyobb foglalkoztatási aránnyal – részben a hosszú ideje végzett, sokszor rutinszerű fizikai munkával függhet össze.
A hatóságok 2025-ben összesen 1,1 milliárd forint munkavédelmi bírságot szabtak ki. A hiányosságok között gyakran szerepelt a megfelelő védőfelszerelés hiánya, a biztonsági előírások megsértése vagy a kötelező oktatás elmaradása. A kisebb vállalkozásoknál általában nagyobb a kockázat, mert a képzések, ellenőrzések és belső szabályok kevésbé rendszerezettek.
Nemzetközi összevetésben sem kis tételről van szó: évente világszerte közel 3 millió ember hal meg munkához köthető baleset vagy foglalkozási betegség miatt, valamint mintegy 395 millióan szenvednek nem halálos munkahelyi sérülést, idézi az International Labour Organizationt (ILO) a Economyx. Hazánkban a KSH szerint a munkavállalók évente átlagosan 6-7 napot töltenek táppénzen – ez elmarad az uniós, nagyjából 8 napos átlagtól.
