A Money.hu mutatja be, hogyan csökkenthetjük a telefonos csalások kockázatát.
Gyakori telefonos csalási mód, hogy a csaló a bankod nevében telefonál, és azt állítja, hogy gyanús tranzakciót észleltek a számládon, vagy hogy illetéktelenek próbáltak belépni a netbankodba. Hogy „segítsenek”, elkérik a belépési adataidat, a bankkártyád adatait vagy az sms-ben kapott megerősítő kódokat. A cél, hogy el tudják lopni a bankszámládon lévő pénzed.
A Gránit Bank erre a helyzetre dolgozta ki a keresztazonosítást: ha valóban ők telefonálnak, azt a mobilbanki applikációban ellenőrizni tudod. Az ügyintézőjüktől a beszélgetés elején kapsz egy, a hívást igazoló iSMS-t az applikációba.
Hasonlót az OTP Bank is bevezetett: az OTP MobilBank Profil menüpontjában hívás közben ellenőrizheted, hogy valóban a banktól keresnek-e. Ha azt látod: „Jelenleg nem hívunk”, azonnal szakítsd meg a hívást!
A K&H Bank hívóazonosító üzenetet küld az applikációba, amit a „K&H banki hívások” menüpont alatt érhetsz el. Az üzenet tartalmazza a hívó fél nevét és egy egyedi azonosító kódot. A push-értesítésre kattintva, a mobilbankba belépve azonnal látható a megerősítés.
Az Erste Bank George Appjában 2026 áprilisában vezették be az „új hívásazonosító-védelmet”: amikor az Erste munkatársa keres, a George alkalmazás automatikusan küld egy push-üzenetet a telefonodra. Erre rákattintva az appon belül meggyőződhetsz róla, hogy valóban a bank hív.
Általánosságban is fontos tudni, hogy a bankok soha nem kérnek PIN-kódot, CVC/CVV-kódot vagy egyszer használatos sms-kódokat telefonon. Legfeljebb téged azonosítanak a személyes adataid (születési dátum, anyja neve) vagy banki azonosítód segítségével.
Az Országos Rendőr-főkapitányság legfrissebb adatai szerint az online térben tevékenykedő csalók egyre kifinomultabb pszichológiai trükköket alkalmaznak. A módszer lényege, hogy a támadók közvetlenül a Messengeren veszik fel a kapcsolatot a kiszemelt áldozatokkal, gyakran ismerősnek álcázva magukat, vagy vonzó befektetési tanácsadóként fellépve. Olyan lehetőségeket kínálnak, amelyek „garantáltan” hatalmas hozamot hoznak rövid időn belül, kockázat nélkül – ez azonban az első és legfontosabb vészjósló jel.
A csalók sokszor nem közvetlen utalást kérnek, hanem arra veszik rá az áldozatot, hogy ajándékkártyákat (például Paysafecard) vásároljanak, vagy adják meg bankkártya-adataikat egy hitelesnek tűnő, de valójában adathalász weboldalon. A rendőrség hangsúlyozza: az ajándékkártya soha nem befektetési eszköz, és kizárólag fizetésre szolgál
