A nyugdíjtörvény szerint szolgálati időként kell figyelembe venni
- öregségi nyugdíj esetén az 1998. január 1-je előtt, míg
- hozzátartozói nyugellátás esetén időpontra tekintet nélkül
a felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott - legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges - tanulmányok idejét.
A felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek. A felsőfokú tanulmányok kezdő és befejező időpontja meghatározására a felsőoktatásról szóló törvénynek a hallgatói jogviszony keletkezésére és megszűnésére vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni.
Az egyetemi tanulmányok idejébe - legfeljebb az e képesítés megszerzéséhez meghatározott idő tartamáig - az azt megelőzően elvégzett főiskolai tanulmányi időt is be kell számítani.
Így kell eljárni akkor is, ha a felsőfokú tanulmányok folytatása alatt a hallgató egyik felsőoktatási intézményből más felsőoktatási intézménybe átiratkozik úgy, hogy a korábbi tanulmányi időt vagy annak egy részét a felsőoktatási intézmény beszámítja.
Ciklusokra bontott, osztott képzés esetén a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányok idejébe mind az alapképzés, mind a mesterképzés ideje beleszámít.
Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.
Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.
A nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok e rendelkezésekben meghatározott időtartama az öregségi nyugdíj szempontjából
automatikusan szolgálati időnek minősül az 1997. december 31-éig terjedő időtartamban, viszont
1998. január 1-jétől csak akkor szolgálati idő, ha a hallgató szolgálati idő szerzésére megállapodást köt a társadalombiztosítási hatósággal (az öregségi nyugdíjkorhatára betöltéséig bármikor utólag is) erre az időtartamra, mégpedig a megállapodás napján érvényes minimálbér 22%-ával megegyező mértékű nyugdíjjárulék megfizetésével.
A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe azonban semmilyen felsőfokú tanulmányi időszak nem számítható be, még akkor sem, ha egyébként szolgálati időnek minősül.
(Farkas András hírlevelére itt lehet feliratkozni.)
Akinek már 5 éve sincs hátra az öregségi nyugdíjkorhatárig, az különösen nehéz helyzetbe kerülhet, ha elveszíti munkáját. Erre a csoportra szabták a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt.
A segély összege a minimálbértől függ, amit idén januártól 11 százalékkal emelkedik: a nyes a kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka, ami 2026-ben havi 129.120 forint. Ez új igénylőknek jár, a korábban megállapított összeg nem emelkedik a folyósítás végéig. A szabályok szerint az álláskereső addig részesülhet nyesben, amíg öregségi nyugdíjra vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosult nem lesz.
Hogyan lehet igényelni? Erről itt írtunk korábban.
